2016. július 7., csütörtök

Nagyobb metal fajták

Metál fajták

Heavy metal

A heavy metal (vagy egyszerűen csak metal) rockzenei műfaj,amely 1968 és 1974 között jött létre.A heavy metalt életre hívó, blues-rock- és pszichedelikusrock-gyökerekkel rendelkező együttesek gitár- és dobközpontú, vastag, kemény hangzást alakítottak ki, melyet erős torzítás és gyors gitárszólók jellemeznek. A heavy metal a könnyűzenei műfajok egyik legextrémebb formája. (A kifejezés eredeti jelentése  nehézfém.)
Bár már a korai heavy metal együttesek, mint a Led Zeppelin, Deep Purple és a Black Sabbath is hatalmas közönséget vonzottak, ugyanakkor folyamatosan támadták őket a műfajon kívülről, ami azóta is végigkíséri a metalzene történetét. Mikor a heavy metal együttesek első hulláma kezdett kifáradni, az 1970-es évek végén felbukkant a brit heavy metal új hulláma (New Wave Of British Heavy Metal, rövidítve NWOBHM), amely sokkal inkább eltávolodott az eredeti blueshatásoktól, és beolvasztotta a műfajba a punkrock fogósságát.
A heavy metal az 1980-as években vált igazán népszerűvé világszerte, amikor sok, ma már szélesebb körben elterjedt alműfaja először kifejlődött. A metal korábban ismert formáinál jóval agresszívebb és extrémebb variációk jobbára csak az underground közönség figyelmét keltették fel, de például a glam metal és kisebb mértékben a thrash metal is már komoly kereskedelmi sikereket arattak.
Magyarországon mindig is mostohán kezelték a műfajt, bár a nemzetközi trendeknek megfelelően, az 1970-es évektől már itthon is tömegeket vonzottak a külföldi példaképek követői, elsősorban a P. Mobil. Az állampárti kultúrpolitika miatt az első magyar heavy metal lemezek elkészítése azonban csak a következő generációnak adatott meg, az 1980-as évek második felében.
Példák: 
Metallica: https://www.youtube.com/watch?v=Ckom3gf57Yw
Iron Maiden: https://www.youtube.com/watch?v=qEja72NSg5Q

Black metal

A black metal a heavy metal zenei stílus extrém irányzata. Szembetűnő stílusjegyei dalok erősen betorzított, éles, disszonáns megszólalása és a károgó éneklés. Hírét a '90-es évek eleji norvég mozgalom résztvevői által elkövetett templomgyújtogatásoknak és a tagok közt történt haláleseteknek köszönheti. Az előadók szélsőséges világképe sokszor egy zenekar tagjait is egymás ellen fordította. A műfaj a '80-as évek évek óta többször átalakult, különböző alirányzatokra bomlott, de a metalzenei underground részeként máig folyamatosan fejlődésben van.
A black metal zenét szinte kizárólag károgva, vagy ahhoz hasonlóan üvöltve, hörögve adják elő, de a meglehetősen ritka, tisztán kiénekelt dalokra is a félelmetes, bizarr, groteszk megszólalás jellemző.
A zenék tipikusan nyers, éles és fenyegető gitárhangzását intenzíven betorzított gitárokkal és sokszor a felső tartományokban játszott disszonáns hangzatokkal hozzák létre. A riffeket a death metalhoz hasonlóan sokszor tremolo pengetéssel játsszák, de a témák és a dalszerkezet jellegzetesen egyszerűbb és monotonabb.A basszusgitár általában alig hallhatóan, a háttérbe keverve a gitár dallamát követi. A dob jellemzően egyszerű, gyors és monoton blast beat.
A black metal szövegvilága az előadók szélsőséges eszmerendszerét tükrözi. Általános az embergyűlölet és a keresztényvilág megvetése, de a különböző zenekarok filozófiája vérre menő ellentétben áll egymással. Az előadók egy része ateista vagy antiteista nézeteket vall, míg mások az ősi pogány vallásokhoz vagy a sátánizmushoz fordulnak. A szövegek hangulata gyakran depressziós vagy nihilista. Klasszikus black metal elemek még a természeti motívumok, az évszakok (elsősorban a tél), a mitológia, folklór és a fantasy.
példák:  

Death metal

A death metal, azaz „halál metal” egy extrém metalzenei alműfaj, mely a 80-as évek közepén alakult ki az agresszívebb thrash metalból olyan zenekarok hatására, mint a Slayer,a Celtic Frost vagy a Kreator.
A death metal szembetűnő stíluselemei a mélyebben hangolt gitárokon játszott, erősen torzított, disszonáns gitárriffek és a mélyhangú hörgés használata a hagyományos énekhang helyett. Utóbbi a zene erőszakos vagy éppen ominózus hatását hivatott erősíteni. A dobmunka általában gyors, intenzív és technikás, gyakori a "d-beat" és "blast beat" alapritmusok folyamatos használata. A death metal zenészek elvetik a hagyományos verzére és refrénre épülő dalszerkezetet, a dalok sokszor fokozatosan bontakoznak ki egy-egy témából, de jellemzőek a hirtelen tempóváltások, és bonyolult ritmusképletek.
A death metal ma már lényegében az összes elképzelhető metal műfajjal, és bizonyos nem metal műfajokkal is keveredett, így a rengeteg változat miatt egyre nehezebb meghatározni, mi tekinthető tisztán death metalnak és mi nem.
A death metal különösen agresszív változatai közé tartozik a brutal death metal és a deathgrind.
példák: 

Glam metal

A glam metal (a glamour metal rövidített alakja, jelentése kb. bájos metal) a heavy metal egyik zenei irányzata, mely az 1970-es évek végi Amerikában keletkezett a glam rock és a heavy metal keveredésével. A fősodorbeli rock domináns irányzata volt az 1980-as években és az 1990-es évek elején. Az irányzatot szokták – úgy a kritikusok mint a rajongók – hair metalnak is hívni. A kifejezést az MTV kezdte népszerűsíteni, utalva az előadók jellegzetes hajviseletére (hosszú, borzolt haj). A rajongók ma leginkább a glam metal elnevezést használják, míg népszerűsége tetőfokán leggyakrabban heavy metalnak vagy egyszerűen metalnak hívták.
A glam metalra jellemző a hedonista zeneszövegek, a téma gyakran a szex, a szesz és a kábítószer, az elsőhullámos zenekaroknál némi okkultizmust is belekeverve. Zeneileg a glam metal dalokra jellemző az eltorzított aláfestés gitárral, illetve a pergő gitárszólók, himnikus kórusbetétek, kemény dobolás, aláfestés basszussal. Mindezek együttesről együttesre változnak, és függenek a korszaktól is, amelyben alkottak. Sok előadó híresült el züllött életmódjáról, hosszú, felborzolt hajáról, smink használatáról, rikító ruhák és kiegészítők viseletéről, melyek bizonyos fokig az 1970-es évek Angliájából eredő glam rock irányzatnak is ismertető jegyei.
E stílusba sorolt előadók: KISS, Quiet Riot, Mötley Crüe, Poison, RATT, Pretty Boy Floyd, Dokken, Cinderella,Tigertailz, Europe, Hanoi Rocks, Danger Danger, Def Leppard, Van Halen, Twisted Sister, Whitesnake, Guns N’ Roses,Bon Jovi, W.A.S.P..
példák:
Kiss: https://www.youtube.com/watch?v=diKz9udywg4
Guns N' Roses: https://www.youtube.com/watch?v=8SbUC-UaAxE


Industrial metal

Az indusztriális metal, azaz ipari metal a heavy metalnak az indusztriális zene hatásával létrejött alműfaja. Zeneiségét a sokszor szigorú, gépies gitárriffek és az elektronika széleskörű használata jellemzik. Ismertebb ipari metal előadók a Ministry, a Rammstein, Marilyn Manson, Rob Zombie a stílust népszerűsítő Nine Inch Nails, vagy a műfajteremtő Godflesh zenekar. Az indusztriális metal népszerűsége jelenleg bizonyos európai régiókra korlátozódik.
A 70-es évek közepén alakult indusztriális zenekarok, mint a Throbbling Gristle, még nyíltan szembefordultak a konvencionális rockzenei stíluselemekkel, de a modern, kísérletezgetős hangzások létrehozásához többek köt elektromos gitárt használtak.Az angol Killing Joke nevű 1978-ban alakult posztpunk együttes volt az első, ami az ipari hatásokat rockzenei elemekkel ötvözte,így jelentős hatása volt a későbbi ipari metal előadokra, mint a Ministry, a Godflesh, a Skinny Puppy vagy a Nine Inch Nails. A Killing Joke mellett még nagy hatású zenekar a noise rock Swans, vagy Steve Albini Big Black nevű produkciója. A 80-as évek végén a Godflesh debütáló EP-jével és a MinistryThe Land of Rape and Honey albumával az élen az indusztriális metal kezdett egységes műfajjá kovácsolódni. A 90-es évek első felére Észak-Amerikában felvirágzott a műfaj.Sorra jelentek meg az újabb ipari metal előadók és a műfaj hatásaira építkező különböző zenekarok. A Nine Inch Nails Broken és a Ministry Psalm 69 albuma hozta meg az átütő sikert a műfajnak, mindkettő platinalemez lett. Az indusztriális szcéna előadói elhatárolódtak a gyökereitől eltávolodott műfajtól. Az új évezred kezdetére jelentősen visszaesett az indusztriális metal népszerűsége, de a műfaj veteránjai 2000-2005 között is magas lemezeladásokkal számolhattak.
Példák:
Marilyn Manson:  https://www.youtube.com/watch?v=BHRyMcH6WMM
Rammstein:  https://www.youtube.com/watch?v=BGuJiV9VL0k

Nu metal

A nu metal (más néven new metal, aggro metal, nü metal) zenei irányzat az 1990-es évek közepén kialakult, a grunge és az alternatív metal zenei hagyományait a hiphoppal, az elektronikus zenével és más metalirányzatokkal ötvöző könnyűzenei műfaj. Éppen e műfaji átjárhatósága okán a nu metal stílusjegyei nehezen meghatározhatóak.
A nu metal születése az 1991-ben induló Lollapalooza zenei fesztiválhoz köthető, melynek köszönhetően szélesebb körben ismertté váltak a hagyományos metalzenét egyéb műfajokkal ötvöző zenekarok (Primus, Fishbone, Rage Against the Machine, Marilyn Manson stb.). Napjaink legismertebb nu metal-zenekara a Slipknot, a Five Finger Death Punch, a System of a Down, a Linkin Park, a Papa Roach a Limp Bizkit, a Korn, a Deftones, a Hollywood Undead és a Soulfly. A műfaj képviselőinek legfőbb zenei rendezvénye az utazó Ozzfest fesztivál.
Kurt Cobain halálát tartják az alternatív rock hanyatlásának kezdeteként, teret adva a nu metál együtteseknek, melyek a thrash metalból (például Metallica) és az alternatív metálból nyernek inspirációt. Ross Robinson producert tartják a műfaj „keresztapjának”: az ő nevéhez fűződnek többek között a Korn albumai, melyeket tipikusan a nu metál legjobb megtestesülésének tartanak. A Korn első albuma 1994-ben jelent meg, de az áttörést az 1998-ban kiadott Follow The Leader korong jelentette. Ugyanebben az évben óriási sikert aratott a Family Values Tour nevet viselő turné, melyen a Kornon kívül részt vett a Limp Bizkit, az Incubus, az Orgy, az Ice Cube és a Rammstein is. A rádiók és az MTV zenei csatorna is egyre több adásidőt szentelt az új irányzat képviselőinek. Az irányzat terjedéséhez hozzájárult az MTV Return of the Rockműsora, melyben a Korn és a Limp Bizkit is szerepelt.
Az irányzat a századfordulón már úgynevzett. mainstream sikereket is elkönyvelhetett; a nu metal fogalma elterjedté vált, az ide tartozó együtteseket pedig úgy írják le, hogy általában a hagyományos metal műfaját más műfajokkal (például hiphoppal vagy elektronikus zenével, rappel) ötvözik.
A nu metal pontos meghatározása szinte lehetetlen, mivel a legtöbb, nu metal kategóriába sorolt együttes sokféle más stílust is felhasznál. A hagyományos metált kedvelők általában elutasítják a meghatározást, miszerint a nu metal a metál műfajok közé tartozik.
példák:

Power metal

A power metal a heavy metal zene egyik alfaja. A megnevezés vita tárgya lehet, mivel a power metal két különböző rokon stílusra utalhat: az egyik az észak-amerikai, a másik a főleg német és skandináv területen létrejött power metal.
Az amerikai power metal a korai ’80-as években keletkezett, a klasszikus a brit heavy metal új hulláma (New Wave of British Heavy Metal)nál (például: Iron Maiden és a Judas Priest) gyorsabb és agresszívabb stílus. A stílus alapítói között szerepel a Metal Church, a Savatage, a Jag Panzer és a Manowar. Egyesek szerint az amerikai Iced Earth és Nevermore együttesek is ebbe a kategóriába tartoznak, mások ezt vitatják.
Az 1980-as évek elején kezdődött a német Accept együttessel, akik új stílust hoztak létre a Judas Priest-szerű riffek, az AC/DC stílusú vokál és a német nép- és komolyzenéből vett elemekkel. Jellemzőek voltak az eposzi, győzedelmes és fogós dallamok mind a gitár-, mind az énektémákra, miközben a tempó hihetetlenül gyors maradt. Jellemzőek továbbá a hosszú és technikás gitárszólók is. A Breaker és a Fast as a Shark című Accept-dalokat tartják az első európai power metal műveknek.
Az 1980-as évek közepén feltűnő együttesek, mint a német Helloween és a svéd Europe tették a power metalt dallamosabbá. A Keeper of the Seven Keys, Part 1(1987) és a Keeper of the Seven Keys, Part 2 (1988) Helloween albumok azóta is a műfaj mérföldköveinek számítanak. Ebben az időben terjedt el Európa- és világszerte a "happy metal", bár az Egyesült Államok-ban sosem lett népszerű.
Mostanában számos power metal együttes cseréli le ezt a „happy-metal” hangzást egy sokkal eposziasabb megszólalásra, de megtartva a power metal többi jellemzőit. Több együttes is vegyíti a klasszikus power metalt a nagyzenekari hangszereléssel (Blind Guardian, Rhapsody of Fire, Angra , Sabaton stb.).
A mai power metal az eposzi hangzásra helyezi a hangsúlyt, általában igen gyors, a dallamok fogósak, fülbemászóak. Amíg a legtöbb rock dalszöveg a valós világra koncentrál – személyes tapasztalatok, történelmi ellentétek, társadalmi témák stb. –, addig a power metal dalok főleg science fiction, mitológiai vagy fantasy témájúak, általánosságban optimisták a dalszövegek.
A power metalra a „tiszta”, képzett énekhang a jellemző, ellentétben például a Death Metal-lal. Andre Matos (Angra), Bruce Dickinson (Iron Maiden) és Rob Halford (Judas Priest) hagyományait követve a power metal énekesek jellemzően a magas regiszterekben énekelnek, nem ritkán falsetto-ban. Mivel az énekhangnak elsődleges szerepe van, az énekesek a koncertek alkalmával általában nem játszanak más hangszeren, pl. gitáron, ahogy az más metal műfajoknál előfordul.
A power metal gitárosok és basszusgitárosok általában igen gyorsan játszanak, de ehhez képest lassan váltanak akkordot. Gyors és technikás gitárszólók nélkül nincs power metal koncert vagy album. A power metal dobosok általában dupla lábdobot használnak a nagyon gyors tempó miatt, gyakran tizenhatodok sorát hallhatjuk, miközben a pergőn megnyomják a második és a negyedik ütemet. Ez a monoton, egysíkú formula meglepően általános és gyakori. Számos együttes alkalmaz billentyűst, sőt szimfonikus elemek is feltűnhetnek.
A power metal leginkább Európában, Japánban, és néhány dél-amerikai országban népszerű, és úgy tűnik, hogy talán néhány észak-amerikai területen is elfogadottabbá válik.
példák:


Thrash metal

A thrash metal a heavy metal egyik alműfaja, amely az 1980-as évek elején-közepén alakult ki többé-kevésbé egymástól függetlenül az Egyesült Államokban, illetve Európában.
Legegyszerűbb megközelítésben a hardcore punk és a heavy metal keveréke, de a műfaj nehezen kategorizálható. Ami többé-kevésbe általánosan jellemzi a műfajt, az a gyors sebesség, viszonylag egyszerű dalképletek, ám technikás gitárriffek a power akkordok (kvint) szinte kizárólagos használatával, és a „palm-muting” technika gyakori alkalmazása, nyers hangzás, agresszív ének (sokszor üvöltés), technikás, intenzív dobmunka, a duplalábgép/duplázó sűrű használata, valamint a gyakori tempó és ritmusváltások, és a műfaj nevét is adó tört ritmusok gyakori alkalmazása.
A stílus gyökerei már a 70-es években fellelhetőek. A Queen 1974-es Stone Cold Crazy dalát a legtöbben a legelső thrash metal műnek tartják (ehhez hasonló az Ogre Battle is). A Black Sabbath 1975-ös Symptom of the Universe dalának első riffje az egyik legelső thrash riffek egyike.
A thrash első konkrét előfutárai a 80-as évek legelején tűntek fel, mikor az 1970-es évek heavy metal bandáit már sokan nem tartották elég gyorsnak, vadnak. Ezzel együtt sokan nem tudtak sorsközösséget vállalni a műfaj fokozatos kommercializálódásával, valamint az akkoriban hitelét vesztett hippimozgalommal. Ugyancsak ebben az évtizedben erősödött fel a hidegháború, ezért az akkori nyugati világ fiataljainak egy részére rátelepedett egyfajta „világvége hangulat”. Ebben a légkörben újult meg a metal zene, egyre inkább agresszívabb irányba tolódott el zeneileg, és szövegileg is. Fontos persze hozzátenni, hogy ez a metal szubkultúra jelen cikkben tárgyalt részére jellemző leginkább, a thrash-sel párhuzamosan kialakultak jóval könnyedebb műfajok is, mint például a glam rock (ld. a Mötley Crüesikereit).
A thrash párhuzamosan fejlődött a speed metallal, de míg a speed leegyszerűsítve úgy jellemezhető, mint neoklasszikus metal zenébe integrált hardcore, és crustcore, addig a thrash zenekarok zöme a kezdetekkor inkább hardcore-t játszott metal riffekkel vegyítve. Ahogy Jeff Hanneman, a Slayer gitárosa mondta: „Mi brit heavy metal, és punk vagyunk egyszerre. Ez a két stílus fúziója.”
A Motörhead által inspirált nevű Overkill zenekar 1981-ben kezdte meg működését, akik még ebben az évben írták meg az Unleash The Beast Within című dalukat, melyet sokan az első thrash metal számnak tartanak. A Metallica is ebben az évben jött létre, az ő stílusuk is igen agresszív volt a kezdetektől. Az 1982-es évben jelent meg a Venom Black Metal című albuma, ami az egész színtérre jelentős hatással volt, elődjével, az 1981-es Welcome to Hellel együtt, habár a Venom maga nem volt thrash, inkább a „Motörhead-stílust” játszották durvább változatban.
Az első thrash demonak széles körben a Metal Church Red Skies című 1981-es kiadványát tartják. Őket a Metallica követte 1982-ben a Power Metal demojukkal, majd az 1983-ban kiadott első teljes albumukkal, a Kill ’Em All-lal.
Példák:

Rap metal

A rap metal egy zenei stílus mely a hardcore rap és a heavy metal legagresszívebb elemeinek ötvözésére törekszik és az 1990-es évek végére az alternatív metal egyik legnépszerűbb irányzata lett.
Már a stílussá válás előtt számos sikeres próbálkozás történt a rap és a hard rock összeházasítására, - mint például a Run-D.M.C. és az Aerosmith együttműködése a Walk This Way dal felújított változatában, vagy a Beastie Boys Licensed to Ill dala, - de az első igazi rap metal szám az amerikai Anthrax nevéhez fűződik, akik az 1987-es I'm The Man kislemezük címadó dalában teljesen kiforrott és meglepően versenyképes rappelést vezettek elő egy súlyos heavy metal riff kíséretében. Az olyan funk metal csapatok, mint a Red Hot Chili Peppers vagy a Faith No More olykor súrolták a rap metal határait, de azt az intenzív hardcore tónust, amely a '90-es évek rap metalját egyértelműen meghatározta, egy újabb Anthrax felvétel alapozta meg, a Bring the Noise 1991-es feldolgozása, melyben a dal eredeti előadói a Public Enemy tagjai is szerepet vállaltak.
A rap és a metal fúziója működőképesnek bizonyult, ami olyan együttesek lemezein volt tetten érhető a '90-es években, mint a Stuck Mojo, a Biohazard vagy a Rage Against The Machine. Az alternatív metal és a rap metal egymásra hatásából, valamint a hip-hop ütemek és az elektronika beszivárgásának hatására a Korn vezetésével egy újabb stílusirányzat a nu metal bontakozott ki az évtized közepén, melynek egyes képviselőit, mint például a Limp Bizkit, szintén a rap metalhoz sorolták, holott a rap metal eredeti agresszivitása rájuk már nem feltétlenül volt jellemző.
Példák: 
Hollywood Undead: https://www.youtube.com/watch?v=dUKUw9-69cI

 Köszönöm a forrást a barátaimnak és a wikipédiának. :D
Legközelebb szó lesz a: 
  • Alternatív metal •  
  • Avantgarde metal • 
  • Deathcore 
  • Djent 
  • Doom metal 
  • Folk metal 
  • Funk metal
  • Gothic metal •  
  • Grindcore 
  • Groove metal 
  • Klasszikus metal 
  • Metalcore 
  • Posztmetal 
  • Sludge metal 
  • Speed metal
  • Stoner rock 
  • Szimfonikus metal
  • Viking metal
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

2016. július 5., kedd

Rocktörténet

Hogy született meg a rock?



Bizonyára sok ember gondolkozott el azon, hogy hogyan is tört magának ekkora utat ez a műfaj. Ebben a bejegyzésben a történetéről, kategorizálásáról és a véleményemről fog szólni.


Története:


A rock zene az a könnyűzenei műfaj, amely a második világháborút követő politikai feszültségek során tört magának utat, egy egész kulturális forradalommal fűszerezve.
A rockzene alapvetően az Amerikai Egyesült Államokban született, ahol a behurcolt fekete rabszolgák zenéje, a blues keveredett az Európából származó telepesek főleg country stílusú zenéjével. Mindez egy technikailag és társadalmilag rohamosan változó környezetben történt. 
A  rock mindig a lázadást és a nem beletörődést szimbolizálta és szimbolizálja ma is.

Blues gyökerek (Afrika)

A blues az Egyesült Államok déli ültetvényein dolgozó rabszolgák munkadalaiból alakult ki, ami magában hordozta a fekete rabszolgából a korlátozott állampolgárság eléréséig vezető társadalmi változásokat. A blues gyökerei a földeken kurjongatott úgynevezett hollerekre vezethetők vissza, amelyek nem sokban különböztek a nyugat-afrikai rabszolgák munkadalaitól. Később a rabszolgaság eltörlését követően ezeknek a szövege megmaradt, de ritmusuk – mivel már nem kellett a munka tempójához alkalmazkodnia – lelassult. Ezekből a dalokból a huszadik század 10-es éveire kialakult a mai értelemben vett klasszikus blues zene. A feketék egy része a szórakoztatóiparban helyezkedett el, ahova magukkal vitték a blues-t, ahol az hamar népszerűvé vált.

A blues és a rock kapcsolat

A blues és a rock 'n' roll közötti kapcsolatot a második világháború után megjelenő rhythm & blues jelentette. (Nem összekeverendő a mai értelemben vett hiphop –pop hatásokat tartalmazó R&B-vel!) Ebben a stílusban megmaradt a blues zenére jellemző szövegvilág, de ritmusa felgyorsult, dinamikája erőteljesebb lett.
A rock és blues közötti legelső kapcsolatot egy chicagói muzsikus, Muddy Waters jelentette. Sok chicagói muzsikussal egyetemben ő is a déli deltavidékről származott. Az ő zenéje gyakorolta a legnagyobb hatást a brit blues-rock revival képviselőire. Egyik dalának címe lett a későbbi The Rolling Stones együttes névadója.

Country gyökerek (a telepesek zenéje)

A country az amerikai ültetvényeken dolgozó fehér telepesek életéből merítette témáit és dallamvilágát.
A country és a rock kapcsolata
A country egyik későbbi stílusa, az úgynevezett rockabilly már a rock and roll egyik korai stílusának számít. Főleg a délvidéki munkások zenéje volt, ahol a blues hagyományok is erősen éltek, így a két műfaj keveredéséből egy erősen ritmusos, gitárral, nagybőgővel, dobbal előadott tánczene alakult ki.

Társadalmi háttér

A második világháborút követő években az Amerikai Egyesült Államok soha nem látott gazdasági fejlődésnek indult. Olyan folyamatok kezdődtek, mint a kertvárosiasodás, az „autó kultusza”, új drága divatirányzatok indultak hódító útjukra a tinédzserek körében, mind-mind a hirtelen jött jólétnek köszönhetően. Ugyanakkor az országban továbbra is megoldatlanok voltak az olyan problémák, mint a rasszizmus, és a hidegháború súlya is rányomta bélyegét a közhangulatra. A fiatalabb generációk a külső feszültségek növekedésével egyre inkább eltávolodtak szüleiktől, amit a média és a filmipar is kihasznált saját gazdasági céljai szerint.
Az első igazi rock-himnusznak tartott Rock Around the Clock c. Bill Haley számra így emlékezett vissza az akkor még tinédzser Frank Zappa:
„Zsenge ifjúkoromban elképesztően gyanakodva fogadtam minden olyan rockzenét, amit fehérek játszottak. (…) De arra is emlékszem, mikor aztán megnéztem a Blackboard Jungle-t. Bill Haley és a Comets már a főcím alatt elkezdte harsogni hogy „One Two Three O'Clock, Four O'Clock Rock...”. Ilyen hangos rockot a gyerekek akkor még soha azelőtt nem hallottak („Menj a szobádba ha ezt a szart akarod hallgatni… és halkítsd is le!”). Emlékszem, rám is félelmetesen hatott. (…) A moziban, a Blackboard Jungle alatt senki sem szólhatott rá ezekre a srácokra hogy kapcsolják ki. Már nem érdekelt hogy Bill Haley fehér volt-e vagy sem… a Nemzeti Tini-himnuszt játszotta, olyan HANGOSAN, hogy muszáj volt fel-le ugrálnom. A Blackboard Jungle, a sztoritól teljesen függetlenül (amiben egyébként a felnőttek győztek a végén) a tiniknek egy különös „jóváhagyást” jelentett: „Csináltak rólunk egy filmet, ezek szerint tehát létezünk…"”
– Frank Zappa
Akkoriban rengeteg fiatal érzett Zappához hasonlóan. Az eseménytelen kertvárosi élet, az unalmas iskolák, és a szürke, egyforma családok rányomták bélyegüket a fiatal generációkra. Az egyetlen változást hosszú idő után a zene jelentette: Korábban csak a country, pop, musical volt jelen, aztán egyszer csak berobbant az ok nélküli lázadás, a rock 'n' roll személyében. Botrány, lázadás, felfordulás lettek az új életérzések.

A zeneipar születése

A rock 'n' roll megjelenése egybeesett az addig egyeduralkodó 78-as fordulatszámú lemezeket felváltó, 45-ös fordulatszámú bakelitlemezek piaci bevezetésével, és 1954 júliusától már a legtöbb kiadó az új hanghordozón jelentette meg a legfrissebb slágereket. Ettől az évtől kezdve a zeneipar bevétele 5 év alatt megháromszorozódott, azaz évi 213 millió dollárról 603 millióra nőtt az Egyesült Államokban. A pénz szagát megérezve egyre több vállalkozó fektette pénzét a zenei ágazatba, és sorra jelentek meg friss felfedezettjeikkel az újabb és újabb producerek is.
A szabadúszó fiatal – sokszor még tinédzser – dalszerzők fokozatosan megtörték az addig szinte egyeduralkodó slágergyártási mechanizmust: Korábban a különböző ügynökségek által foglalkoztatott szerzők megírták a nagy kiadó által igényelt dalokat, majd azt a kiadó által kiválasztott énekessel, muzsikusokkal lemezre vették. Másrészt megváltoztatták a nagy lemezcégek hozzáállását is: ettől kezdve ők, az addig figyelembe se vett tinédzserek diktálták a divatot, illetve a feltételeket. A vezető lemeztársaságok 1956 után gyakorlatilag bármilyen dalt hajlandók voltak rögzíteni bárkivel, ha a piac ezt úgy kívánta, függetlenül az illető külső megjelenésétől, – vagy, ami korábban elképzelhetetlen volt – bőrszínétől vagy nemi identitásától.
A rockzene, mint művészet feláldozása az üzlet oltárán az 1960-as évek eleji producerek – Brian Epstein, Andrew Oldham, Phil Spector és társaik – megjelenésével vált valósággá: ellentétben a konzervatív gondolkodású cégvezetőkkel, ők azonnal felismerték a lázadás profitképességét. Pénzüket eleinte lemezboltokba, hangszerüzletekbe fektették, klubokat, butikokat nyitottak, majd a zenészeket is elkezdték megkörnyékezni. A lemezipar ekkor kezdett évtizedekig tartó szárnyalásba, és az 1990-es évek végén már közel 4 milliárd lemezt értékesítettek világszerte, mintegy 45 milliárd dollár értékben.

Kronológia

Az 1950-es évek


Az 1950-es években leginkább a jól táncolható rock 'n' roll volt népszerű, de természetesen a műfaj gyökereinek számító country és blues is előtérben maradt. Az első rock 'n' roll előadók közül később sok világsztár lett, melyek nevét ma már a műfaj megteremtőiként, de legalábbis meghatározó alakjaiként emlegetjük. Ilyen volt például az amerikai Bill Haley, aki Elvis Presley-vel együtt vált halhatatlanná. De ekkor élte előadói virágkorát Chuck Berry is, akit évekkel később a rock legendás alakjai neveztek meg, mint mesterüket. Ugyancsak az '50-es években alkotta legnagyobb sikereit Buddy Holly, akit a The Beatlesihletőjeként tartanak nyilván. Zenéjére jellemző, hogy sokkal egységesebb, tisztább volt, mint a szupersztár Elvisé, ugyanakkor modernebbnek hatott a country és western előadók stílusánál, így egyfajta középutat talált a két uralkodó zenei irányzat között.Ugyancsak meg kell említeni Jerry Lee Lewis (Killer) nevét amelyet utánozhatatlanul egyedi zongorajátékával érdemelt ki.Egyediségéhez őrült színpadi produkciója is hozzájárult, melyben gyakran a zongorára ugrott, felgyújtotta azt vagy éppen táncolva játszott.

„Semmisítsd meg lemezeidet, amennyiben azok pogány kultúrát, pogány életmódot képviselnek! Előre nézd meg, hogy milyen lemezt játszanak le a házi, vagy iskolai összejövetelen! Hívd fel a disc jockey-t, vagy írjál neki, hogy szennyes lemezt forgat le! Kapcsold ki a rádiót, vagy keress egy másik állomást, ha célzatos dalszövegeket hallasz!”
– „Contacts”, az Amerikai Katolikus Ifjúság lapja
Az '50-es évek közepétől a felnőtt társadalom üldözni kezdte a lázadó rock 'n' rollt. A nagyvárosokban együtteseket és lemezeket tiltottak be, koncerteket és kiadóvállalatokat lehetetlenítettek el. A hullám a médiára is kihatott: Sorra tűnt el a rock a rádióállomások műsoráról és a fiataloknak szóló nyomtatott sajtóból is. A rock-kultúrát mindennel összefüggésbe hozták, ami a társadalom romlottságára utalhat: alkohol-, cigaretta- és drogfogyasztással, motoros bandák fosztogatásaival, az utcai bandákkal. A szülők eltiltották gyermekeiket a zenétől, ami persze csak olaj volt a tűzre. A fiatalok szó szerint fellázadtak, a szüleik ellen és a társadalom ellen, amiben éltek. Egy 1956-os birminghami koncerten tettlegességig fajultak a dolgok, mikor egy civil csoport rátámadt Nat King Cole-ra csak mert ellenezték a fekete zenét.
Az európai országokban más volt a helyzet: A helyi zenészek átvették ugyan az amerikai zenei mintákat, de előadásmódjuk sokkal precízebb, kimódoltabb, ezáltal unalmasabb volt, és a rock éppen azt a vadságot veszítette el, ami sikeressé tette az újvilágban. Az itt-ott megjelenő valódi rockot játszó bandákra pedig az USA-hoz hasonló üldöztetés várt. A nyugati országokban a kritikusok és média egyaránt lenézték az új stílust, míg a kelet-európai országokban a Szovjet ideológianevében még csírájában elfojtották annak terjedését. Mint egy korabeli ideológus írta: „Az utóbbi évek burzsoá könnyűzenéje nem más, mint az amerikai imperializmus világuralmi törekvéseinek az egyik megnyilvánulása.” Az évtized vége felé Elvis Presley megjelenésével aztán már nem lehetett tovább fékezni a rock 'n' roll népszerűsödését – legalábbis a nyugat-európai nemzetállamokban.

Az 1970-es években nagyon elterjedt a rock. Különböző, 1950-es évekből vett stílusokat kevertek össze a modernebb rockkal. Divatba jött a filharmonikusok alkalmazása több együttesnél. Ismertebb együttesek az 1970-es években: Deep Purple, KISS, Led Zeppelin, Queen, Van Halen, Pink Floyd, The Who, Black Sabbath, AC/DC stb...

Személy szerint én nem nagyon szeretem a régi rockot. Nagyon kevés az, amit kedvelek. Remélem, ezért nem köveztek meg! Ez a saját véleményem! Attól te még szeretheted! Ízlések és pofonok! ;) Nem vagyunk egyformák és így van rendjén!


Magyarországi elterjedése

A diktatúra viszonyai között nem volt lehetőség a nyugati lázadó stílus átvételére, viszont a hazai rockegyüttesek – bár szolidabb formában – de szintén rendszerellenes kritikát hangoztattak. Már az 1960-as években kezdtek feltűnni az amerikai stílust követő énekesek, de őket még kordában tudta tartani a cenzúra. Akkoriban tűnt fel például Kovács Kati, akit „üvöltözésnek” titulált előadásmódja miatt egy tehetségkutató műsorból is kiraktak. Hamarosan a Hobo Blues Band és a P. Mobil nemkívánatossá vált Aczél György és társai szemében. A korai magyar undergroundban az 1980-as évek elején megjelenő Beatrice együttes ment a legmesszebbre: a diszkó stílusból érkezett együttes hamarosan átvette a punk néhány külsőségét és botrányos viselkedésükkel és szövegeikkel ők vívták ki legjobban az államhatalom ellenszenvét. A Hobo Blues Band, a P. Mobil és a Beatrice alkotta a „fekete bárányoknak” nevezett csoportot, amely úgyszólván tiltólistára került a Kádár-korszakban. Az 1980-as évek közepén megjelent a Pokolgép és az Ossian nevű zenekar, akik már a heavy metal képviselői voltak.
1989 végén megjelent az egyik legnèpszerübb rockegyűtese, a Tankcsapda, amely az 1990-91-es években robbant be a köztudatba, és felkavarta az állóvizet a rockzenei èletben.
Az 1990-es években a nyugati kultúra befolyásaként számtalan új válfaja jelent meg a rockzenének hazánkban is, ugyanakkor megnőtt az elektronikus zene iránti igény is, részben egyszerűsége, részben olcsósága miatt. Azonban az átmeneti hanyatlást ismét a feltörekvés kezdte jellemezni, és hatalmas méretű rajongótáborok mutatják azt, hogy a minőségi rockzenére igény van.

A rock zenei stílusai.

Hard rock

A stílus sajátos ismertetőjegyei a torzított gitárhangok, és a korábbinál hangosabb ritmusszekció (basszusgitár, dob, ritmusgitár). Kialakulásának kulcsmozzanata volt az 1960-as évek első felében az amerikai rock 'n' roll találkozása a korabeli brit blueszal. A legelső ilyen zenét játszó együttesek: The Rolling Stones, The Yardbirds, The Kinks, The Who és Cream. Jellemző volt zenéjükre a blues-os témaválasztás, a hangos gitár és ritmuskíséret.
Később, a '60-as évek végén olyan együttesek mint a Led Zeppelin és a Black Sabbath megkísérelték a korai brit rock stílust összehozni a még inkább gitárorientáltabb hangszereléssel (Jimi Hendrix), ennek legjobb példája a Led Zeppelin II (1969) album. Innen eredeztethető a hard rock igazi kezdete. Harmadik stílusteremtő hard rock együttes a Deep Purple volt, kései albumaik már heavy metal elemeket is tartalmaztak.

Heavy metal

A heavy metal (vagy egyszerűen csak metal) 1968 és 1974 között jött létre. A heavy metalt életre hívó, blues-rock és pszichedelikus rock gyökerekkel rendelkező együttesek gitár- és dobközpontú, vastag, kemény hangzást alakítottak ki, melyet erős torzítás és gyors gitárszólók jellemeznek. A heavy metal a könnyűzenei műfajok egyik legextrémebb formája. (A kifejezés eredeti jelentése angolul "nehéz fém".)

Bár már a korai heavy metal együttesek, mint a Led Zeppelin, a Deep Purple és a Black Sabbath is hatalmas közönséget vonzottak, ugyanakkor folyamatosan támadták őket a műfajon kívülről, ami azóta is végigkíséri a metal zene történetét. Mikor a heavy metal együttesek első hulláma kezdett kifáradni, az 1970-es évek végén felbukkant a brit heavy metal új hulláma (New Wave Of British Heavy Metal, rövidítve NWOBHM), amely sokkal inkább eltávolodott az eredeti blues hatásoktól, és beolvasztotta a műfajba a punk fogósságát.
A heavy metal az 1980-as években vált igazán népszerűvé világszerte, amikor sok, ma már szélesebb körben elterjedt alműfaja először kifejlődött. A metal korábban ismert formáinál jóval agresszívebb és extrémebb variációk jobbára csak az underground közönség figyelmét keltették fel, de például a glam metal és kisebb mértékben a thrash metal is már komoly kereskedelmi sikereket arattak.

Progresszív rock

A progresszív rock az 1960-as években alakult ki, de fénykora leginkább az 1970-es évekre tehető. A kompozíciók többnyire hosszú lélegzetűek, nem ritka a 20 percet is meghaladó szerzemény (például Pink Floyd: Echoes, Yes: Close to the Edge). A szerzők témáikat gyakran tételekre osztják, hasonlóan a klasszikus zenekölteményekhez. Bár a progresszív rockot a tudatos témafeldolgozás, annak aprólékos, cizellált zenei kifejtése jellemzi, mégis, szinte minden lemezen találhatunk egy-egy olyan dalt, amely nem illik bele a lemez összképébe. A progresszív rock művelőinek hangszerhasználata is e stílusra jellemző jegyeket mutat. Az elektronikus és akusztikus hangszerek (szintetizátor, orgona, zongora, fuvola) mellett a zenekarok vokális stílusa is sajátos. A progresszív rock előadóit nem kötik meg olyan zenei konvenciók, mint a szokványos 4/4-es ritmusképletek, vagy az egy zeneszám – egy hangnem világa. Egy zenei gondolat megvalósításához éppúgy hozzátartozik a változó ritmuskép, a dinamikusan változó tempó, mint a hangnemek közötti virtuóz átjárás alkalmazása és az extrém széles dinamikatartomány kihasználása. A progresszív rock legjobb képviselőire a virtuozitás, hangszerük (hangszereik) professzionális használata a jellemző. Előadóik,zeneszerzőik között nem ritka a magas szintű zenei előképzettségű művész. E megszerzett képességeket – többek között – szimfonikus jellegű műveikben érhetjük tetten. Jó példa erre az Emerson, Lake & Palmer Works Vol 1. című gyűjteményén a Piano Concerto No. 1 szerzemény.

Pszichedelikus rock
A pszichedelikus rock olyan zenei stílus, melyet a drogok – cannabis, pszilocibin, meszkalin és különösen az LSD – tudatmódosító hatása inspirál, és a módosult tudatállapot hangulatát igyekszik visszaadni. A pszichedelikus zenének több más típusa van, mely ugyanonnan ered, de később eltért a divatos rockzenétől. A rockzene történetében a pszichedelikus rock kapocs a korai, bluesalapú rock és a későbbi progresszív rock és heavy metal között.

A pszichedelikus rock azon formáját, melyet a világ 1967-ben ismert meg, a következő tulajdonságok jellemzik: modális dallamok; ezoterikus szövegek, melyek gyakran álmokról, víziókról, hallucinációkról szólnak; hosszabb dalok és hosszú hangszeres szólók; a drogok hatását idéző effektek, például torzítás, visszhangok, visszafelé vagy késleltetve lejátszott hangok és a fáziseltolódás (phasing). Az első album, mely a szélesebb közönséggel is megismertette a pszichedelikus rockot, a The Beatles 1966-os Revolver című albuma volt.

Engem kicsit a Hippykre emlékeztet. Titeket? 

Punk rock


A punk rock egy rendszerellenes rockzenei mozgalom, amely 1974-1975 táján indult el (habár átmeneti formái már évekkel korábban is léteztek) olyan zenekarok által, mint a Ramones, a Sex Pistols, a The Clash és a Patti Smith. A fogalom használható azokra a zenei színterekre is, amelyek ugyan később jelentek meg, de hasonló alapvető jellemzőkkel rendelkeznek, mint az első generációs „punk”, azonban gyakran tévesen utalnak vele egyéb zenekarokra is, a „viselkedés”, illetve a „fiatalkori agresszió” fogalmán keresztül. A fogalmat gyakran használják a zenei mozgalomhoz kapcsolódó divatirányzattal,ideológiával és szubkultúrával, vagy akár a tiszteletlen („csináld magad”) hozzáállással kapcsolatban is.
Engem valahogy a punk zene nem fogott meg. :(

Dzsesszrock

A dzsessz-rock kapcsolatból kialakult stílust gyakran „jazz fusion”-ként, vagy csak fusion-ként emlegetik, ez a megnevezés azonban jelentheti a dzsessz összefonódását bármilyen más könnyűzenei stílussal is, például pop, folk, reggae, funk, heavy metal, R&B, hiphop, vagy akár elektronikus zene is. A dzsesszrockot gyakran hozzák összefüggésbe a progresszív rockkal, hiszen mindkettő az európai klasszikus zenéből és adzsesszből gyökerezik. A stílus rendszerint pörgősebb, élettel telibb a prog rocknál. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a rockzenére jellemző hangszerekkel és dallamvilággal játszanak olyan dzsesszenét, ami még belül képes maradni a rock keretein. Egy másik megközelítés szerint a dzsesszrock valódi rockzene, melyhez különböző – a stílustól „idegen” hangszerekkel (például: szaxofon, vonósok, vagy különféle fúvós hangszerek) – hangszerek alkalmazásával egy sokkal instrumentálisabb, teltebb hangzást tesznek hozzá.

Keveredése más műfajokkal

A hatvanas évek végén a rockelőadók visszanyúltak a klasszikus zenei stílusokhoz és előadásformákhoz, és ezeket saját zenei hangzásukkal vegyítették, így születtek például a rockoperák.

Rockopera

A rockopera kifejezés nem teljesen fedi a valóságot, mivel az ilyen néven említett lemezeknek nem sok közük van a klasszikus értelemben vett operához, mint színházi műfajhoz. Rockopera alatt olyan lemezeket vagy dalciklusokat értünk, melyek egy bizonyos témát dolgoznak fel, vagy a színpadi műhöz hasonlóan történetet mesélnek el. Ismertebb rockoperák például a The Who Tommy, illetve Quadrophenia c. lemezei, a Pink Floyd The Wall c. munkája, vagy a magyar István, a király (zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján - első bemutatója 1983-ban volt).
Nekem ez az egyik fajta a kedvencem. :D

Rockmusical

A rockmusical olyan színpadi műfaj, mely előadása során rockos stíluselemeket tartalmaz. A színházi előadások során általában nélkülözni kell a rockzene fontos velejárói közül a hangerőt, és maga az előadás sem lehet egy koncerthez hasonlóan dinamikus, de az ilyen művek rendezőinek megvannak a módszereik a probléma kikerülésére. A rockmusicalek általában színpadi műként látnak hamarabb napvilágot és a zenei album csak a mű sikere után jelenik meg. Ezen is látszik, hogy elsősorban nem a zeneboltokba szánt alkotásokról van szó. Az első ilyen musicalek megjelenése az 1960-as évekre tehető (ekkor jelent meg a Hair és aJézus Krisztus szupersztár), de a műfaj virágkora a későbbi évtizedekre tehető.

Rockoratóriu

Lényegében rockopera, azzal a különbséggel, hogy az elmesélt történet nem bomlik szereplőkre, nincsenek benne dialógusok. A dalok elbeszélő formában adják át a történetet a nézőközönségnek. Bizonyos esetekben, ahol az elérni kívánt hangulat ezt megköveteli, a zenészek helyett teljes kórust, vagy nagy zenekart is alkalmazhatnak.

Rockkabaré

A rockkabaré lényegében egy kabaré, ahol a zenét az egyes jelenetek aláfestérére használják. Illetve a zene nézőpontjából az egyes számok között átvezetést képeznek a humoros jelenetek, dialógusok. A stílus az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában volt a legnépszerűbb ( Monty Python), hazánkban a L’art pour l’art Társulat volt a műfaj első képviselője.

Későbbiekben szó lesz a :

Metal :

  • Black metal
  • Death metal
  • Glam metal
  • Heavy metal
  • Industrial metal
  • Nu metal
  • Power metal
  • Thrash metal
  • Rap metal
Köszönöm a segítséget, azoknak akiktől hallottam, a Wikipédiától és :
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)